Termékek

Az állampapírok olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek esetén a kamat és tőke visszafizetését az állam garantálja. Ebből fakadóan bár minden befektetésnek van kockázata, az állampapírok esetében mindenkinek a biztonság jut elsőként eszébe, hiszen az a pénz, melyet a befektető az állampapírt kibocsátó Magyar Államnak meghatározott kamatra és előre meghatározott időre lényegében kölcsön ad, a Magyar Állam kizárólag egy esetleges államcsőd esetén nem fizetné vissza.

Állampapírokat nem csak a Magyar Állam, hanem más államok is kibocsátanak és jellemzően az állampapírokat világszerte a jó minősítésű, mérsékeltebb kockázatú befektetési lehetőségnek tekintik.

Fontos tudni, hogy az állampapírok sem kockázatmentes eszközök, azaz nem csak egy esetleges államcsőd vagy más fizetésképtelenség jelent kockázatot az állampapír tulajdonosának, hanem a piaci kamatoknak az állampapír kibocsátása és lejárata közötti időszakban történő változása is. Ha a befektető nem tartja meg lejáratig az állampapírt, hanem a lejárat előtt, azaz korábban kíván megválni papírjaitól, az eladáskor esedékes állampapírpiaci hozamszinten adhatja csak el, amin nyeresége és vesztesége egyaránt keletkezhet.

Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: BÉT) másodlagos piacot biztosít a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok számára. Az állampapírok kibocsátója, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) tőzsdére vezeti a forintban kibocsátott államkötvények és diszkont kincstárjegyek többségét.

Államkötvények

A tőzsdei kereskedésben valamennyi állam által forintban nyilvánosan kibocsátott államkötvény elérhető a befektetők számára. A termékpalettán a rövidebb futamidőt a 3 és 5 éves államkötvények képviselik, de emellett kereskedhetőek a 10 és 15 éves futamidejű államkötvények is. Ezek a termékek elsősorban a pénzüket hosszú távra befektetni kívánóknak ajánlott. A jelenleg kibocsátott államkötvények fix, illetve változó kamatozásúak és negyed- vagy félévente, illetve évente fizetnek kamatot.

Diszkont kincstárjegy

A BÉT-en az államkötvények mellett más állampapírral, azaz diszkont kincstárjeggyel is lehet kereskedni.

A diszkont kincstárjegy legfeljebb egy éves futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem ún. árfolyamnyereség realizálható ezen az állampapíron.

Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névérték összegére jogosít. A hozam összege a névérték és a vételár között különbség.

A diszkont kincstárjegyek kereskedését az államkötvényekhez hasonlóan az elsődleges forgalmazók árjegyzése támogatja.

A tőzsdei kereskedésben a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek vesznek részt.

A befektetési alap egy kollektív befektetési forma, lényegében több befektető közösen kezelt befektetése és ily módon lehetővé teszi az egyes befektetőknek megtakarításaik befektetését egyszerűen, költséghatékonyan és a kockázatok megosztása mellett. A befektetési alap lényegében a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az erre – megfelelő szakértelem birtokában – engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő kezel.

A befektetési alapok befektetési jegyeket bocsátanak ki, melyek a közös vagyontömegből az egyes befektetők részesedését testesítik meg. A befektetési jegy értékpapír, melynek kötelezettje az értékpapír kibocsátója, a befektetési alap (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. törvény 101. § (2) bekezdés), míg jogosultja a befektető. A befektetési jegy forgalomképes, átruházható értékpapír.

Nyíltvégű befektetési alapok: a futamidő alatt az alapkezelő a nyíltvégű alapok befektetési jegyeit bármikor visszaváltja és új befektetési jegyeket is hoz forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeg az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban felvehető. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését.

Zártvégű befektetési alapok: A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeket csak a másodlagos értékpapírpiacon lehet eladni és megvásárolni.

A hazai piacon a nyilvánosan kibocsátott befektetési jegyek másodlagos forgalmának is helyszínt biztosít a BÉT részvény szekciója. A BÉT szabályzatai mind a zárt, mind a nyílt végű alapok számára lehetővé teszik a tőzsdei bevezetést. A zárt végű alapok esetében a tőzsdei listázás jogszabályi előírás és a másodpiaci likviditás feltétele, míg a nyílt végű alapok esetében a tőzsdei bevezetés a tőzsdén kívüli forgalmazás alternatívája.

A forgalmazás, vagyis a befektetési jegyek adásvétele nyíltvégű alapok esetében ún. napi nettó eszközértéken - gyakorlatilag árfolyamon – történik. Az alapok nem hozamot fizetnek, hanem a vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözet jelenti a befektetők nyereségét. Zártvégű alapok esetében a befektetési jegyek adásvétele a tőzsdei adásvétel során elérhető vételi vagy eladási árfolyamon történik, mely az aktuális kereslettől és kínálattól függően eltérhet az alap befektetési jegyeinek mindenkori értékét tükröző napi árfolyamától.

Az aktuális tőzsdei árról a BÉT honlapján lehet tájékozódni.

Exchange Traded Products (ETF, ETN, ETC)

Az ETP (Exchange Traded Products) az összefoglaló neve a tőzsdén kereskedett, azonban nem szokványos értéktőzsdei termékeknek. Az ETP-k a tőzsdén úgy viselkednek, mint a részvények, de valójában nem azok, jogi szempontból másnak minősülnek.

Az ETF (Exchange Traded Fund, azaz Tőzsdén Kereskedett Alap) olyan nyilvánosan elérhető nyílt végű befektetési alap, amely jellemzően egy adott ország tőzsdeindexe (pl. BUX), alindex vagy nyersanyagpiaci termék mozgását követi, azaz minden esetben van olyan mögöttes termék, amelynek árfolyamát az ETF „leköveti”. Az ETF-ek olyan strukturált termékek, amelyek árfolyamát a tőzsdén folyamatosan jegyzik, a tőzsdén lehet vele kereskedni.

Az ETF előnye, hogy alacsony költséggel, egy tranzakcióval lényegében egy kész portfóliót vásárol meg a befektető, azaz egyetlen tranzakcióval egy diverzifikált részvényportfóliót lehet megszerezni.

A hagyományos befektetési alaphoz képest, mely naponta egyszer közöl árat, az ETF-ek ára a részvényekhez hasonlóan szinte percről percre változik, attól függően, hogy a benne található értékpapírok vagy termékek ára hogyan változik a piacon. Fontos tudni, hogy számos ETF esetében az árváltozás a mögöttes termék árfolyamváltozásának kétszerese vagy háromszorosa, azaz ha a mögöttes termék ára 5 %-kal nő, akkor az ETF értéke 10-15 %-ot emelkedik, míg abban az esetben, ha a mögöttes termék ára 5 %-kal csökken, akkor a befektetés az értékéből 10-15 %-ot veszít.

Az ETF remek termék azoknak a befektetőknek, akik nagyobb összeget akarnak egyszerre jól diverzifikáltan befektetni a legkülönbözőbb piacokra, azonban mindenképpen érdemes a befektetés előtt az adott ETF-ről, annak paramétereiről tájékozódni.

Nem árt tudni, hogy az osztalék szempontjából kétféle ETF létezik:

• Osztalékfizető (distributing), amely a részvényekből kapott osztalékokat kifizeti és
• Árfolyamot növelő (Accumulating, Reinvesting), amely az osztalékot visszateszi az alapba és ezzel az árfolyamot növeli.

Az ETF-nek tehát számos előnye és értelemszerűen számos hátránya van. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az Ön számára az ETF alkalmas befektetés-e, számos körülményt kell megvizsgálni (időtáv, befektetni kívánt pénz összege, befektetési cél stb.), hiszen az ETF csak egy a számos befektetési lehetőség közül.

Az ETF-ekhez hasonlóan az utóbbi években megjelentek az ETN-ek (Exchange Traded Note), amelyek ugyanazt a funkciót látják el, mint az ETF-ek, csak nem befektetési alap, hanem kötvény formájában bocsátják ki őket.

Ugyancsak itt kell szót ejteni az ETC-ről (Exchange Traded Commodity), melyek a nyersanyagpiacokat teszik elérhetővé, azaz az ETC mögöttes termékei jellemzően az energia (olaj, földgáz), ipari fémek, nemesfémek, mezőgazdasági termények. Ezeket a mögöttes termékeket a prompt piacon csak nagy tételben leszállítással lehet megvásárolni, így a kisbefektetők számára elérhetetlenek lennének. Az ETC-k általában nagy volatilitású termékek és bár magas hozam érhető el velük, de ennek megfelelően a kockázatuk is magas.

FONTOS! Befektetés előtt mindenképpen tájékozódjon, ismerje meg a terméket és annak tulajdonságait, kockázatait !

A Kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír.

A kárpótlási jegy névértékét a kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege alkotja. A kárpótlási jegy sajátosan kamatozó értékpapír: 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75 %-a volt.

A kárpótlási jegy birtoklása a következőkre jogosít:

• Az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak:
  - részvények, üzletrészek megvásárlása;
• termőföld tulajdon megszerzése;
• önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlása (fizetőeszköz névértékben);
• egzisztencia hitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként beszámítható névértékben;
• a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósításra.

(Forrás: www.bet.hu)

RÉSZVÉNY

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott és ily módon a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.), míg az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.

Egy adott társaság adott részvényei - fajtától függően - teljesen egyneműek és ez lehetővé teszi, hogy központosított piacokon (értéktőzsdéken) kereskedhessenek velük. Ezek a piacok nem csak központosítottak, de szigorúan szabályozottak és igen jól szervezettek is. A megbízhatósághoz hozzájárul, hogy aki értékpapírt vásárol, csak megfelelő mértékű és előre biztosított fedezettel teheti. A kibocsátó társaság, illetve az általa kibocsátott részvények tőzsdei bevezetéséhez és jelenlétéhez is feltételek teljesítése szükséges.

A részvényekkel tőzsdén kívüli, ún. OTC piacokon (Over The Counter) is kereskednek, amelyekre általában lazább szabályok vonatkoznak. A nem tőzsdei társaságok papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik.

A részvénytulajdonlás jövedelem megszerzése érdekében történik. A kibocsátó táraság termelő vagy szolgáltató tevékenységének célja a profitszerzés, ez pedig az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedésében (árfolyamnyereség) vagy osztalék kifizetés formájában jut el a részvényeshez.

A fentiekből kitűnően a részvényes a részvény megszerzésével részesedést szerez a kibocsátó részvénytársaságban, így a kibocsátó részére átadott pénzt a kibocsátó nem köteles visszafizetni, azaz részvény vásárlása esetén a befektető üzleti részesedést szerez a befektetett összeg ellenében, nem pedig kölcsönt nyújt hozam ellenében a kibocsátó társaságnak. Ebből fakadóan a befektető - részvényesként - a kibocsátó nyereségében érdekelt, mely nyereségből osztalékfizetés jogcímén részesül azzal, hogy a kibocsátó társaság osztalékfizetése az adott cég osztalékpolitikájától és növekedési lehetőségeitől függ, illetve az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedése esetén realizálhat nyereséget.

Bizonyított tény, hogy a tetszőleges részvényekből összeállított portfólió hosszú távú hozama jelentősen meghaladja a kötvényhozamot. Fontos azonban tudni, hogy a kockázat is ennek megfelelően nagyobb.

A részvény a kibocsátó társaság számára forrásbevonási lehetőséget, a befektető számára pedig befektetési lehetőséget nyújt.

A részvényeket több szempontból kategorizálhatjuk.

Szempont lehet a kibocsátó személye, üzleti tevékenysége és a részvények árfolyamértéken számított összértéke, amelynek alapján léteznek

1. Likvidebb és szélesebb befektetői körrel, egyúttal jelentősebb és sikeres üzleti múlttal rendelkező kibocsátók által kibocsátott részvények
2. Közepes és kis kapitalizációjú cégek által kibocsátott részvények
3. Kevésbé ismert, kis és középvállalkozások által kibocsátott, a tőzsdére frissen bevezetett részvények

A részvényeket kategorizálhatjuk annak alapján is, hogy az értékpapír fizet-e osztalékot és ha igen, milyen mértékben. Ennek alapján megkülönböztetünk

• ún. osztalékpapírt, melyek éves osztaléka meghaladja az állampapírok vagy a szokásos bankbetétek hozamát, valamint
• ún. növekedés típusú részvényeket, melyek árfolyamának növekedésére és az ily módon elérhető, illetve realizálható nyereségre spekulálnak a befektetők.

Természetesen a befektetési döntés meghozatala előtt az adott kibocsátóra és értékpapírra, annak historikus előzményeire, jellemző tulajdonságaira, az adott kibocsátóval és részvénnyel kapcsolatos piaci várakozásokra vonatkozóan minél több információ beszerzése szükséges annak érdekében, hogy Ön a befektetési céljainak elérésére alkalmas, kockázatvállalási- és viselési képességének megfelelő pénzügyi eszközt válasszon.

A Tőzsde teret kíván adni a vállalati forrásbevonás valamennyi tőkepiaci eszközének, ezért a vállalatok nyilvánosan kibocsátott kötvényei számára is lehetőséget ad a tőzsdei listázásra. A tőzsdék termékpalettáján nagyvállalatok és pénzügyi intézmények által kibocsátott fix és változó kamatozású kötvények is megtalálhatók.

A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó vállalat adja a visszafizetési garanciát. Ellentétben a részvényekkel, ahol a befektető részesedést szerez az osztalék és az árfolyam-növekedés reményében, addig a vállalati kötvények esetében a befektető számára hozamot jellemzően a kötvény kamata ígér.

Kamatozás szempontjából megkülönböztetünk fix és változó kamatozású, valamint diszkont áron kibocsátott vállalati kötvényeket.

Jellemző, hogy a hitelminősítéséből adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk egy vállalat által kibocsátott instrumentum, azaz egy vállalati kötvény vásárlásakor, mint az adott vállalat gazdálkodásának helyszínéül szolgáló ország állama által kibocsátott, hasonló futamidejű állampapír esetében. Ennek megfelelően a vállalati kötvények elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké. Természetesen vannak kivételek. Ezek olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminősítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapírhoz.

A legtöbb vállalati kötvény likvidátási tulajdonságai nem túl kedvezők.

A vállalati kötvények olyan hosszabb távú befektetést kedvelőknek nyújthat megfelelő befektetési lehetőséget, akik az állampapírokétól eltérő, jellemzően magasabb hozam ellenében magasabb kockázat vállalására képesek és hajlandók, azaz vállalják a befektetés mobilizálás esetleges hátrányait, nehézségeit is.

• olyan alaptermékbe történő befektetésre, amely csak nagyon magas áron, azaz drágán lenne elérhető
• a turbó certifikátok esetében az árfolyam sokszorosának realizálására a termékbe épített tőkeáttétel miatt (ez nem csak nyereség, de veszteség is lehet)
• az árfolyam eséséből profit realizálására (short irányú certifikátok)
• kedvezőbb áron történő befektetésre a diszkont certifikátok jóvoltából
• bizonyos feltételek teljesülése esetén fix jutalomra (bónusz certifikátok)

Mindenki számára vonzó az áruk árváltozásából történő profit elérése. Sokan, még ha nem is teljesen tudatosan, de mindennapi termékek kedvezőbb árszinten történő vásárlására való törekvéssel válnak árupiaci „spekulánssá”. Kérjük, hogy e tekintetben a spekuláns kifejezést a legkevésbé se tekintse negatív tartalmúnak! A spekuláció – ahogyan az az alábbiakból is ki fog derülni – mindennapi életünk része. Gondolhatunk itt akár a háziasszonyokra, akik a befőzési szezonra készülve egy, a cukor áremelkedéséről szóló cikk vagy hír hatására, már a felhasználást jóval megelőzően igyekeznek nagy mennyiségben bevásárolni ebből a termékből. De gondolhatunk itt az autósokra is, akik a bejelentett üzemanyagár-emelkedést megelőző napon tankolják tele autóikat. Spekulálhatunk akár bizonyos szezonális termékek árával is az aktuális szezon végén történő vásárlással, kihasználva az eladók által kínált jelentős árkedvezményt is, hiszen ki ne vásárolt volna már a szezonvégi kiárusítások alkalmával kedvezőbb áron. Természetesen példák végtelen sokaságával lehetne még illusztrálni, hogy hogyan spekulálunk a mindennapokban. De nézzük meg, hogyan működik ez egy szabályozott piacon, a tőzsdén, ahol számtalan lehetőség kínálkozik az árukkal történő kereskedésre. Ezeken a piacokon minden befektető találhat magának saját tőkepiaci ismereteinek és ily módon tudásának, valamint kockázatvállalási képességének és készségének megfelelő befektetést.

Az árukkal történő kereskedés direkt módja az adott áru határidős piacon történő adás-vétele. Ez a piaci – mindamellett, hogy egzakt árképzéssel rendelkezik – számos kockázatot rejt magában és fokozott szakértelmet, valamint odafigyelést, nem utolsósorban pedig jelentős befektetni kívánt tőkét igényel. Ezen a piacon jellemzően inkább profi befektetők, intézmények, befektetési alapok, vállalatok kereskednek. Ennek a befektetői csoportnak a jelenléte jellemző még az opciós piacon is, ahol jellemzően fedezeti vagy spekulációs üzletek megkötésére kerül sor.

Az ún. kisbefektetők számára jóval átláthatóbb és egyszerűbb az ETF, ETN vagy ETC értékpapírokkal történő tőzsdei kereskedés.

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, jelentése pedig tőzsdén kereskedett befektetési alap. Ezek az eszközök különböző instrumentumokat, határidős piaci termékeket, indexeket, részvénypiaci szektorokat, illetve iparágakat követhetnek. A befektetők pénze az ETF esetében jellemzően, de nem minden esetben az ETF mögötti instrumentumba kerül. Az ETF-ek árfolyama általában „leköveti” a mögöttes termék árfolyamának változását. Fontos tudni, hogy az ETF-ek jellemzően nem a rövid, napon belüli kereskedésre lettek kitalálva, ugyanakkor mindenképpen szükséges tisztában lenni azzal, hogy a befektetéshez kapcsolódóan milyen költségek merülnek fel.

Az ETN az ETF egyik típusa, amely az Exchange Traded Notes, azaz a tőzsdén kereskedett kötvények angol nyelvű rövidítése, Az ETN-ek az ETF-ekhez hasonlóan tőzsdén kereskedett, a részvényekkel megegyező feltételek mellett eladhatók és megvehetők. A likviditást az árjegyző biztosítja. Az ETN egy bank, illetve pénzintézet által kibocsátott kötvény, így ezen termék esetében a kibocsátó nemfizetési kockázatával is számolni kell.

Az utóbbi időben nagyon kedvelt árupiaci kereskedési forma az ETN. Ezek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekkel a befektető a kibocsátó rendelkezésére bocsátja a tőkéjét a termékismertetőben meghatározott alaptermék(ek) vásárlása, tartására, kezelésének céljából. Ezek is tőzsdén szabadon kereskedett értékpapírok, amelyek gyakran csak nagyon távoli (20-40 év) lejárattal rendelkeznek és közvetlenül vagy közvetve (például egy nyersanyagindexen keresztül) követik le az adott áru mozgását. Sem az ETF-re, sem pedig az ETN-re nem köthető tőkeáttétes ügylet, de az ETN-ek esetében léteznek 2-3 szoros „beépített tőkeáttétellel” rendelkező értékpapírok is.

A kibocsátó a tőkeáttételt hitel beépítésével képezi, így a hitel tartásával kapcsolatos költségek a termék árából idővel kiárazódnak, azaz ezzel a költséggel is számolni kell ilyen befektetés esetén. Mégis a kisbefektetők körében talán a legkedveltebb formája az árupiaci kereskedésnek, mert az alaptermék mozgását jellemzően heves volatilitással követi le, így az elérhető profit is jelentősebb lehet.

Az ETC (Exchange Traded Commodities) lényegében az ETN és az ETF egyesítése, azaz a legtöbb ETC valamilyen kötvény formájában kibocsátott tőzsdén kereskedett befektetési jegy, amely valamilyen árupiaci termék vagy termékcsoport árfolyam-változásait követi.

Az ETN-hez hasonlóan működnek az ETC papírok, amelyek jellemzően nyersanyagok ármozgását követik le. Hasonlóan az ETN-hez ezekből a papírokból is létezik tőkeáttétellel, illetve anélkül kibocsátott változat egyaránt. A tőkeáttét növekedése nagyobb profit elérésére ad lehetőség, de természetesen jelentősen növeli az adott befektetés kockázatát is.

Az ETC-vel jellemzően az európai tőzsdéken kereskednek, általában a kibocsátó által közzétett vételi és eladási árfolyamon, az árjegyző által meghatározott spreaddel. Ennek az előnye az ETN-hez képest kereskedési időn belül minden időpillanatban az árjegyző által közzétett mennyiségben és áron köthető tranzakció, tehát publikus áron és az árjegyző által közzétett mennyiségben garantált a vétel és az eladás. Ezzel szemben az ETN ajánlati könyvben szereplő árakon és mennyiségben van csak lehetőségünk kötni. Így előfordulhat az általunk preferált árszinten nincs egyezőség az ajánlati könyv másik oldalán árban vagy mennyiségben, így tranzakciónk csak részben vagy egyáltalán nem teljesül.
ETC-k esetében az árjegyzőnek természetesen bizonyos határokon belül lehetősége van a vételi és eladási oldal módosítására eltérve az alaptermék ármozgásától.

Az ETF, ETN, ETC másik nagy előnye a közvetlen árupiaci kereskedelemmel szemben, hogy számunkra kedvezőtlen piaci fordulat esetén, lehetőségünk van kivárni az áru piaci árának számunkra kedvező alakulását, így nem szükséges negatív pozíciót zárni és veszteséget realizálni. Ezzel szemben a határidős ügyleteket a fordulónap előtt mindenképpen zárni kell, mert a lejárat időpontjában még nyitott pozícióhoz kötődő alapterméket (árut) a tőzsdeszabályzat értelmében kötelesek vagyunk fizikailag is leszállítani. Az ETC-k tekintetében az alaptermékekre nyitott pozíciók nyitását-zárását a kibocsátók elvégzik, így az adott határidők figyelését, tőzsdei folyamatok, szabályok betartását nem kell naprakészen ismerni az adott értékpapír vásárlójának.

Minden ország pénz- és tőkepiacán számtalan kibocsátó kínál a fentiek szerinti értékpapírt és ily módon befektetési lehetőséget.

Ennek a rövid összefoglalónak a célja egy rövid ismertetés és az érdeklődés felkeltése, a tájékoztatás azonban nem teljes körű.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az ETF, ETN és ETC termékekkel történő tőzsdei kereskedés kiemelten kockázatos!