A CODEX ÉRTÉKTÁR ZRT-N KERESZTÜL ELÉRHETŐ PIACOK ÉS TŐZSDÉK

Állampapírok

Az állampapírok olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek esetén a kamat és tőke visszafizetését az állam garantálja. Ebből fakadóan bár minden befektetésnek van kockázata, az állampapírok esetében mindenkinek a biztonság jut elsőként eszébe, hiszen az a pénz, melyet a befektető az állampapírt kibocsátó Magyar Államnak meghatározott kamatra és előre meghatározott időre lényegében kölcsön ad, a Magyar Állam kizárólag egy esetleges államcsőd esetén nem fizetné vissza.

Állampapírokat nem csak a Magyar Állam, hanem más államok is kibocsátanak és jellemzően az állampapírokat világszerte a jó minősítésű, mérsékeltebb kockázatú befektetési lehetőségnek tekintik.

Fontos tudni, hogy az állampapírok sem kockázatmentes eszközök, azaz nem csak egy esetleges államcsőd vagy más fizetésképtelenség jelent kockázatot az állampapír tulajdonosának, hanem a piaci kamatoknak az állampapír kibocsátása és lejárata közötti időszakban történő változása is. Ha a befektető nem tartja meg lejáratig az állampapírt, hanem a lejárat előtt, azaz korábban kíván megválni papírjaitól, az eladáskor esedékes állampapírpiaci hozamszinten adhatja csak el, amin nyeresége és vesztesége egyaránt keletkezhet.

Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: BÉT) másodlagos piacot biztosít a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok számára. Az állampapírok kibocsátója, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) tőzsdére vezeti a forintban kibocsátott államkötvények és diszkont kincstárjegyek többségét.

Államkötvények

A tőzsdei kereskedésben valamennyi állam által forintban nyilvánosan kibocsátott államkötvény elérhető a befektetők számára. A termékpalettán a rövidebb futamidőt a 3 és 5 éves államkötvények képviselik, de emellett kereskedhetőek a 10 és 15 éves futamidejű államkötvények is. Ezek a termékek elsősorban a pénzüket hosszú távra befektetni kívánóknak ajánlott. A jelenleg kibocsátott államkötvények fix, illetve változó kamatozásúak és negyed- vagy félévente, illetve évente fizetnek kamatot.

Diszkont kincstárjegy

A BÉT-en az államkötvények mellett más állampapírral, azaz diszkont kincstárjeggyel is lehet kereskedni.

A diszkont kincstárjegy legfeljebb egy éves futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem ún. árfolyamnyereség realizálható ezen az állampapíron.

Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névérték összegére jogosít. A hozam összege a névérték és a vételár között különbség.

A diszkont kincstárjegyek kereskedését az államkötvényekhez hasonlóan az elsődleges forgalmazók árjegyzése támogatja.

A tőzsdei kereskedésben a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek vesznek részt.

Befektetési jegyek

A befektetési alap egy kollektív befektetési forma, lényegében több befektető közösen kezelt befektetése és ily módon lehetővé teszi az egyes befektetőknek megtakarításaik befektetését egyszerűen, költséghatékonyan és a kockázatok megosztása mellett. A befektetési alap lényegében a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az erre – megfelelő szakértelem birtokában – engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő kezel.

A befektetési alapok befektetési jegyeket bocsátanak ki, melyek a közös vagyontömegből az egyes befektetők részesedését testesítik meg. A befektetési jegy értékpapír, melynek kötelezettje az értékpapír kibocsátója, a befektetési alap (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. törvény 101. § (2) bekezdés), míg jogosultja a befektető. A befektetési jegy forgalomképes, átruházható értékpapír.

Nyíltvégű befektetési alapok: a futamidő alatt az alapkezelő a nyíltvégű alapok befektetési jegyeit bármikor visszaváltja és új befektetési jegyeket is hoz forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeg az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban felvehető. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését.

Zártvégű befektetési alapok: A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeket csak a másodlagos értékpapírpiacon lehet eladni és megvásárolni.

A hazai piacon a nyilvánosan kibocsátott befektetési jegyek másodlagos forgalmának is helyszínt biztosít a BÉT részvény szekciója. A BÉT szabályzatai mind a zárt, mind a nyílt végű alapok számára lehetővé teszik a tőzsdei bevezetést. A zárt végű alapok esetében a tőzsdei listázás jogszabályi előírás és a másodpiaci likviditás feltétele, míg a nyílt végű alapok esetében a tőzsdei bevezetés a tőzsdén kívüli forgalmazás alternatívája.

A forgalmazás, vagyis a befektetési jegyek adásvétele nyíltvégű alapok esetében ún. napi nettó eszközértéken - gyakorlatilag árfolyamon – történik. Az alapok nem hozamot fizetnek, hanem a vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözet jelenti a befektetők nyereségét. Zártvégű alapok esetében a befektetési jegyek adásvétele a tőzsdei adásvétel során elérhető vételi vagy eladási árfolyamon történik, mely az aktuális kereslettől és kínálattól függően eltérhet az alap befektetési jegyeinek mindenkori értékét tükröző napi árfolyamától.

Az aktuális tőzsdei árról a BÉT honlapján lehet tájékozódni.

ETF

Exchange Traded Products (ETF, ETN, ETC)

Az ETP (Exchange Traded Products) az összefoglaló neve a tőzsdén kereskedett, azonban nem szokványos értéktőzsdei termékeknek. Az ETP-k a tőzsdén úgy viselkednek, mint a részvények, de valójában nem azok, jogi szempontból másnak minősülnek.

Az ETF (Exchange Traded Fund, azaz Tőzsdén Kereskedett Alap) olyan nyilvánosan elérhető nyílt végű befektetési alap, amely jellemzően egy adott ország tőzsdeindexe (pl. BUX), alindex vagy nyersanyagpiaci termék mozgását követi, azaz minden esetben van olyan mögöttes termék, amelynek árfolyamát az ETF „leköveti”. Az ETF-ek olyan strukturált termékek, amelyek árfolyamát a tőzsdén folyamatosan jegyzik, a tőzsdén lehet vele kereskedni.

Az ETF előnye, hogy alacsony költséggel, egy tranzakcióval lényegében egy kész portfóliót vásárol meg a befektető, azaz egyetlen tranzakcióval egy diverzifikált részvényportfóliót lehet megszerezni.

A hagyományos befektetési alaphoz képest, mely naponta egyszer közöl árat, az ETF-ek ára a részvényekhez hasonlóan szinte percről percre változik, attól függően, hogy a benne található értékpapírok vagy termékek ára hogyan változik a piacon. Fontos tudni, hogy számos ETF esetében az árváltozás a mögöttes termék árfolyamváltozásának kétszerese vagy háromszorosa, azaz ha a mögöttes termék ára 5 %-kal nő, akkor az ETF értéke 10-15 %-ot emelkedik, míg abban az esetben, ha a mögöttes termék ára 5 %-kal csökken, akkor a befektetés az értékéből 10-15 %-ot veszít.

Az ETF remek termék azoknak a befektetőknek, akik nagyobb összeget akarnak egyszerre jól diverzifikáltan befektetni a legkülönbözőbb piacokra, azonban mindenképpen érdemes a befektetés előtt az adott ETF-ről, annak paramétereiről tájékozódni.

Nem árt tudni, hogy az osztalék szempontjából kétféle ETF létezik:

  • Osztalékfizető (distributing), amely a részvényekből kapott osztalékokat kifizeti és
  • Árfolyamot növelő (Accumulating, Reinvesting), amely az osztalékot visszateszi az alapba és ezzel az árfolyamot növeli.

Az ETF-nek tehát számos előnye és értelemszerűen számos hátránya van. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az Ön számára az ETF alkalmas befektetés-e, számos körülményt kell megvizsgálni (időtáv, befektetni kívánt pénz összege, befektetési cél stb.), hiszen az ETF csak egy a számos befektetési lehetőség közül.

Az ETF-ekhez hasonlóan az utóbbi években megjelentek az ETN-ek (Exchange Traded Note), amelyek ugyanazt a funkciót látják el, mint az ETF-ek, csak nem befektetési alap, hanem kötvény formájában bocsátják ki őket.

Ugyancsak itt kell szót ejteni az ETC-ről (Exchange Traded Commodity), melyek a nyersanyagpiacokat teszik elérhetővé, azaz az ETC mögöttes termékei jellemzően az energia (olaj, földgáz), ipari fémek, nemesfémek, mezőgazdasági termények. Ezeket a mögöttes termékeket a prompt piacon csak nagy tételben leszállítással lehet megvásárolni, így a kisbefektetők számára elérhetetlenek lennének. Az ETC-k általában nagy volatilitású termékek és bár magas hozam érhető el velük, de ennek megfelelően a kockázatuk is magas.

FONTOS! Befektetés előtt mindenképpen tájékozódjon, ismerje meg a terméket és annak tulajdonságait, kockázatait !

Kárpótlási jegy

A Kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír.

A kárpótlási jegy névértékét a kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege alkotja. A kárpótlási jegy sajátosan kamatozó értékpapír: 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75 %-a volt.

A kárpótlási jegy birtoklása a következőkre jogosít:

  • Az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak:
    - részvények, üzletrészek megvásárlása;
  • termőföld tulajdon megszerzése;
  • önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlása (fizetőeszköz névértékben);
  • egzisztencia hitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként beszámítható névértékben;
  • a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósításra.

(Forrás: www.bet.hu)

Részvény

RÉSZVÉNY

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott és ily módon a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.), míg az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.

Egy adott társaság adott részvényei - fajtától függően - teljesen egyneműek és ez lehetővé teszi, hogy központosított piacokon (értéktőzsdéken) kereskedhessenek velük. Ezek a piacok nem csak központosítottak, de szigorúan szabályozottak és igen jól szervezettek is. A megbízhatósághoz hozzájárul, hogy aki értékpapírt vásárol, csak megfelelő mértékű és előre biztosított fedezettel teheti. A kibocsátó társaság, illetve az általa kibocsátott részvények tőzsdei bevezetéséhez és jelenlétéhez is feltételek teljesítése szükséges.

A részvényekkel tőzsdén kívüli, ún. OTC piacokon (Over The Counter) is kereskednek, amelyekre általában lazább szabályok vonatkoznak. A nem tőzsdei társaságok papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik.

A részvénytulajdonlás jövedelem megszerzése érdekében történik. A kibocsátó táraság termelő vagy szolgáltató tevékenységének célja a profitszerzés, ez pedig az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedésében (árfolyamnyereség) vagy osztalék kifizetés formájában jut el a részvényeshez.

A fentiekből kitűnően a részvényes a részvény megszerzésével részesedést szerez a kibocsátó részvénytársaságban, így a kibocsátó részére átadott pénzt a kibocsátó nem köteles visszafizetni, azaz részvény vásárlása esetén a befektető üzleti részesedést szerez a befektetett összeg ellenében, nem pedig kölcsönt nyújt hozam ellenében a kibocsátó társaságnak. Ebből fakadóan a befektető - részvényesként - a kibocsátó nyereségében érdekelt, mely nyereségből osztalékfizetés jogcímén részesül azzal, hogy a kibocsátó társaság osztalékfizetése az adott cég osztalékpolitikájától és növekedési lehetőségeitől függ, illetve az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedése esetén realizálhat nyereséget.

Bizonyított tény, hogy a tetszőleges részvényekből összeállított portfólió hosszú távú hozama jelentősen meghaladja a kötvényhozamot. Fontos azonban tudni, hogy a kockázat is ennek megfelelően nagyobb.

A részvény a kibocsátó társaság számára forrásbevonási lehetőséget, a befektető számára pedig befektetési lehetőséget nyújt.

A részvényeket több szempontból kategorizálhatjuk.

Szempont lehet a kibocsátó személye, üzleti tevékenysége és a részvények árfolyamértéken számított összértéke, amelynek alapján léteznek

  1. Likvidebb és szélesebb befektetői körrel, egyúttal jelentősebb és sikeres üzleti múlttal rendelkező kibocsátók által kibocsátott részvények
  2. Közepes és kis kapitalizációjú cégek által kibocsátott részvények
  3. Kevésbé ismert, kis és középvállalkozások által kibocsátott, a tőzsdére frissen bevezetett részvények

A részvényeket kategorizálhatjuk annak alapján is, hogy az értékpapír fizet-e osztalékot és ha igen, milyen mértékben. Ennek alapján megkülönböztetünk

  • ún. osztalékpapírt, melyek éves osztaléka meghaladja az állampapírok vagy a szokásos bankbetétek hozamát, valamint
  • ún. növekedés típusú részvényeket, melyek árfolyamának növekedésére és az ily módon elérhető, illetve realizálható nyereségre spekulálnak a befektetők.

Természetesen a befektetési döntés meghozatala előtt az adott kibocsátóra és értékpapírra, annak historikus előzményeire, jellemző tulajdonságaira, az adott kibocsátóval és részvénnyel kapcsolatos piaci várakozásokra vonatkozóan minél több információ beszerzése szükséges annak érdekében, hogy Ön a befektetési céljainak elérésére alkalmas, kockázatvállalási- és viselési képességének megfelelő pénzügyi eszközt válasszon.

Vállalati Kötvények

A Tőzsde teret kíván adni a vállalati forrásbevonás valamennyi tőkepiaci eszközének, ezért a vállalatok nyilvánosan kibocsátott kötvényei számára is lehetőséget ad a tőzsdei listázásra. A tőzsdék termékpalettáján nagyvállalatok és pénzügyi intézmények által kibocsátott fix és változó kamatozású kötvények is megtalálhatók.

A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó vállalat adja a visszafizetési garanciát. Ellentétben a részvényekkel, ahol a befektető részesedést szerez az osztalék és az árfolyam-növekedés reményében, addig a vállalati kötvények esetében a befektető számára hozamot jellemzően a kötvény kamata ígér.

Kamatozás szempontjából megkülönböztetünk fix és változó kamatozású, valamint diszkont áron kibocsátott vállalati kötvényeket.

Jellemző, hogy a hitelminősítéséből adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk egy vállalat által kibocsátott instrumentum, azaz egy vállalati kötvény vásárlásakor, mint az adott vállalat gazdálkodásának helyszínéül szolgáló ország állama által kibocsátott, hasonló futamidejű állampapír esetében. Ennek megfelelően a vállalati kötvények elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké. Természetesen vannak kivételek. Ezek olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminősítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapírhoz.

A legtöbb vállalati kötvény likvidátási tulajdonságai nem túl kedvezők.

A vállalati kötvények olyan hosszabb távú befektetést kedvelőknek nyújthat megfelelő befektetési lehetőséget, akik az állampapírokétól eltérő, jellemzően magasabb hozam ellenében magasabb kockázat vállalására képesek és hajlandók, azaz vállalják a befektetés mobilizálás esetleges hátrányait, nehézségeit is.

Certifikátok
A certifikát olyan értékpapír, melyeknek értéke egy meghatározott mögöttes termék árfolyamának alakulásától függ. A mögöttes termékek sokfélék lehetnek, így lehetnek egyedi részvények, részvénypiaci indexek, de nyersanyagok is. A certifikátokat pénzintézetek bocsátják ki és azok mindig a kibocsátóval szemben testesítenek meg követelést. A kibocsátók vállalják, hogy ezen papírok értéke meghatározott módon követi le a mögöttes termék értékének változásait. A certifikátok kibocsátóinak profitját a certifikátok vételi és eladási árfolyama közötti különbség, az ún. spread jelenti. A certifikátok konstrukciója lehetőséget ad
  • olyan alaptermékbe történő befektetésre, amely csak nagyon magas áron, azaz drágán lenne elérhető
  • a turbó certifikátok esetében az árfolyam sokszorosának realizálására a termékbe épített tőkeáttétel miatt (ez nem csak nyereség, de veszteség is lehet)
  • az árfolyam eséséből profit realizálására (short irányú certifikátok)
  • kedvezőbb áron történő befektetésre a diszkont certifikátok jóvoltából
  • bizonyos feltételek teljesülése esetén fix jutalomra (bónusz certifikátok)
A certifikátok előnye, hogy értékük nem tud negatívba fordulni, de magukban hordozzák a teljes befektetett összeg elvesztésének kockázatát. Befektetés előtt mindenképpen tájékozódjon az adott termék jellemzőivel és kockázatával kapcsolatban!
Nemzetközi piacÁrukereskedés a tőzsdén értékpapírokkal, egyszerűen (ETF, ETN, ETC)

Minden ember számára vonzó az áruk árváltozásából történő profit elérése. Sokan, még ha nem is teljesen tudatosan, de hétköznapi termékek kedvezőbb árszinten történő vásárlására való törekvéssel válnak árupiaci spekulánssá. Gondolhatunk itt akár a háziasszonyokra, akik a befőzési szezonra készülve egy, a cukor áremelkedéséről szóló cikk vagy pletyka hatására, már a felhasználást jóval megelőzően vásárolnak be nagy mennyiségben ebből a termékből. De gondolhatunk itt az autósokra is, akik a bejelentett üzemanyagár emelkedést megelőző napon tankolják tele autóikat. Spekulálhatunk akár bizonyos szezonális termékek árával is az aktuális szezon végén történő vásárlással, kihasználva az eladók jelentős árkedvezményét is. Természetesen példák végtelen sokaságával lehetne még illusztrálni a hétköznapi emberek árukkal történő spekulációját a mindennapokban. De nézzük meg, hogyan működik ez egy szabályozott piacon a tőzsdén, ahol a temérdek lehetőség kínálkozik az árukkal történő kereskedésre. Ezeken a piacokon minden befektető találhat magának saját tudásának és kockázatvállalási kedvének megfelelő befektetést.

Az árukkal történő kereskedés direkt módja az adott áru határidős piacon történő adás-vétele. Ez a piaci, mindamellett hogy egzakt árképzéssel rendelkezik számos kockázatot rejt és fokozott szakértelmet és odafigyelést igényel. Ezen a piacon jellemzően inkább profi spekulánsok, intézmények, befektetési alapok, vállalatok kereskednek. Ennek a befektetői csoportnak a jelenléte jellemző még az opciós piacon is, ahol jellemzően fedezeti vagy spekulációs üzletet kötnek.

Az átlagos befektető számára jóval átláthatóbb és egyszerűbb az áruk értékpapírokkal történő kereskedése. A piacokon külön szekciót, az u.n. „Exchange Trade Products” – vagyis tőzsdén kereskedett termékek csoportjában találhatók meg ezek a papírok. Ezek a papírok a kereskedés szempontjából részvényként viselkednek, vagyis napi szinten adhatók-vehetők promt piaci árfolyamon, ezért nem igényelnek nagy hozzáértést, csak az adott termék árának változását kell követni. Természetesen jogilag, eltérően a részvénytől nem testesítenek meg sem tulajdon, sem szavazati jogot. Ezek a termékek a származékos, illetve derivatív termék kategóriájába tartoznak mivel valamilyen, a kibocsájtó által meghatározott összefüggés alapján közvetlenül vagy közvetve követik le az alaptermék (áru) árváltozását.

A származékos (áru)piacon kezdetekben a különböző befektetési alapok jegyeit vezették be – „Exchange Traded Found” vagyis tőzsdén kereskedhető alapok. Ezek az értékpapírok reprezentálhatnak egy nyersanyag piaci értékét vagy különböző nyersanyagok és más komponensek kosarából is képezhetnek értéket. Előnye a más befektetési jegyekkel szemben, hogy nem csak naponta egyszer számítanak eszközértéket, hanem folyamatos értékmozgása van a papírnak a piacokon. Az ETF-eknek szabad tőzsdei mozgásuk van, de az arbitrázs ügyletek miatt a 99.99%-ban megegyeznek az alaptermék(ek) mozgásával. Mivel az ETF-ek passzív portfóliókezelési stratégiával működnek, így ennél a papírnál a legkisebb a kibocsájtó költsége, így itt árazódik ki az értékpapírból a legkisebb érték adott időszak alatt.

Az utóbbi időben nagyon kedvelt árupiaci kereskedési forma az ETN (Exchange Traded Notes), vagyis más tőkepiaci meghatározó cégek, pénzintézetek által kibocsájtott befektetési jegyek. Ezek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekkel a befektető a kibocsájtó rendelkezésére bocsájtja tőkéjét a termékismertetőben meghatározott alaptermék(ek) vásárlása, tartására, kezelésének céljából. Ezek is szintén tőzsdén szabadon kereskedett értékpapírok, amelyek csak nagyon távoli (20-40 év) lejárattal rendelkeznek és közvetlenül vagy közvetve (például egy nyersanyagindexen keresztül) követik le az adott áru mozgását. Sem az ETF-re, sem pedig az ETNre nem köthető tőkeáttétes ügylet, de az ETN-ek esetében a kibocsájtók piacra dobtak 2-3 szoros beépített tőkeáttétellel rendelkező papírokat is. Így ezek a papírok az alaptermék mozgását megközelítőleg a beépített tőkeáttétnek megfelelően követik le. Természetesen az adott papír ármozgását nagyban befolyásolja a kereslet-kínálat alakulása is.

A kibocsájtó a tőkeáttételt hitel beépítésével képzi, így a hitel tartásával kapcsolatos költségek a termék árából idővel kiárazódnak. Mégis a kisbefektetők körében talán a legkedveltebb formája az árú piaci kereskedésnek, mert az alaptermék mozgását heves volatilitással követi le, így az elérhető profit is jelentősebb. A kibocsájtók minden nyersanyagra képzett long (emelkedő) papírnak megképzik a short (csökkenő) párját is, így az alaptermék árának esetén ezekkel is jelentős profitot lehet elérni.

Az ETN-hez hasonlóan működnek az ETC (Exchange Traded Commodity) papírok, amelyek nyersanyagok ármozgását követik le. Hasonlóan az ETN-hez ezekből a papírokból is létezik tőkeáttétellel, illetve anélkül kibocsájtott változat is. A tőkeáttét növekedése nagyobb profit elérésére ad lehetőség, de természetesen növeli az adott papír kockázatát is. A kibocsájtók így megképzik az adott nyersanyagra az ETC 2-3-4 szeres tőkeáttétű változatát emelkedő és csökkenő trendre is. Az ETC-vel jellemzően az európai tőzsdéken kereskednek, általában a kibocsájtó által közzétett vételi és eladási árfolyamon, az árjegyző által meghatározott spreaddel. Ennek az előnye az ETN-hez képest kereskedési időn belül minden időpillanatban az árjegyző által közzétett mennyiségben és áron köthető tranzakció, tehát publikus áron és az árjegyző által közzétett mennyiségben garantált a vétel és az eladás. Ezzel szemben az ETN ajánlati könyvben szereplő árakon és mennyiségben van csak lehetőségünk kötni. Így előfordulhat az általunk preferált árszinten nincs egyezőség az ajánlati könyv másik oldalán árban vagy mennyiségben, így tranzakciónk csak részben vagy egyáltalán nem teljesül.
ETC-k esetében az árjegyzőnek természetesen bizonyos határokon belül lehetősége van a vételi és eladási oldal módosítására eltérve az alaptermék ármozgásától. Mégis ez ETN-hez hasonlóan ez az egyik legkedveltebb formája az árupiaci kereskedésnek, mert egyszerűen követhető az árfolyam és hajtható végre az értékpapír vásárlása és eladása.

Az ETF, ETN, ETC másik nagy előnye a közvetlen árupiaci kereskedelemmel szemben, hogy számunkra kedvezőtlen piaci fordulat esetén, lehetőségünk van kivárni az áru piaci árának számunkra kedvező alakulását, így nem szükséges negatív pozíciót zárni és veszteséget realizálni. Ezzel szemben a határidős ügyleteket a fordulónap előtt mindenképpen zárni kell, mert a lejárat időpontjában még nyitott pozícióhoz kötődő alapterméket (árut) a tőzsdeszabályzat értelmében kötelesek vagyunk fizikailag is leszállítani. Az ETC-k tekintetében az alaptermékekre nyitott pozíciók nyitását-zárását a kibocsátók elvégzik, így az adott határidők figyelését, tőzsdei folyamatok, szabályok betartását nem kell naprakészen ismerni az adott értékpapír vásárlójának.

ELŐNYÖK

  • nem igényel különösebb szakértelmet, piaci ismereteket
  • napi árfolyamon könnyen adható-vehető
  • nagyon távoli lejárat, hosszú ideig tartható
  • nem igényel állandó figyelmet
  • beépített tőkeáttét – magas profit lehetőség
  • negatív pozíció tartható, nincs leszállítási kötelezettség
  • csökkenő piac esetén short papír vásárlásával elérhető profit
  • beállítható stop szintek – risk management

HÁTRÁNYOK

  • kibocsátó költségeinek árcsökkentő tényezője
  • tőkeáttétes termék esetén a hitel költségei kiárazódnak a termékből
  • kiemelten magas kockázat
  • az alapterméktől ármozgásától való eltérés kereslet-kínálat szerint

KIBOCSÁTÓK, TERMÉKEK

Minden ország pénz és tőkepiacán számtalan kibocsátó kínál árutőzsdei kereskedést biztosító származékos értékpapírt. Ezek közül kiválasztottunk párat, amelyek termékeit kereskedésre ajánljuk.

AMERIKAI PIAC

1. Velocityshares (www.velocitysharesents.com)

  • WTI olaj 3x tőkeáttétel (Long – UWTI) (Short – DWTI)
  • Natural Gas 3x tőkeáttétel (Long – UGAZ) (Short – DGAZ)
  • Arany 3x tőkeáttétel (Long – UGLD) (Short – DGLD)
  • Ezüst 3x tőkeáttétel (Long – USLV) (Short – DSLV)

2. Proshares (www.proshares.com)

  • Bloomberg Crude Oil 2x tőkeáttétel (Long – UCO) (Short – SCO)
  • Bloomberg Natural Gas 2x tőkeáttétel (Long – BOIL) (Short – KOLD)
  • Arany 2x tőkeáttétel (Long – UGL) (Short – GLL)
  • Ezüst 2x tőkeáttétel (Long – AGQ) (Short – ZSL)

NÉMET PIAC

1. Commerz Bank AG

  • WTI olaj 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Brent olaj 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Kakaó 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Natural Gas 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short

2. ETFS Commodity Security

  • Kávé Long/Short
  • Alumínium Long/Short
  • Arany Long/Short
  • Szójaolaj Long/Short
  • Palládium Long/Short
  • Platina Long/Short

Természetesen a fentieken kívül számos más nyersanyag, áru kereskedelmére van lehetőség értékpapírosított formában. Ez a rövid összefoglaló csak egy kivonata ennek a piacnak, célja az érdeklődés felkeltése, így a tájékoztatás nem teljes körű.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az ETF-, ETN- ,ETC-kel való kereskedelem kiemelten kockázatos!

A CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. weboldalán, valamint hírleveleiben található cikkek, információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik abban az esetben is, ha a szerző a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. munkatársa.
A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a weboldalunkon megjelenő valamennyi cikk, vélemény, elemzés az azt elkészítő szakmai véleményét tükrözi, melyben objektív és szubjektív elemek egyaránt vannak. Az előbbiekre valamint a tőzsdei tranzakciók és a tőkepiaci ügyletek kockázatára tekintettel a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. az egyes cikkekkel, elemzésekkel vagy az azokból származó információkra és véleményekre alapított ügyletekkel kapcsolatos semmilyen kárért vagy költségért felelősséget nem vállal.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. munkatársai által írott cikkek nem alkalmasak. Az egyes befektetési döntések előtt mindenképpen tájékozódjon részletesen és több forrásból, továbbá konzultáljon befektetési tanácsadójával!

A fentiekre figyelemmel a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. kizárja mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
A CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. a jelen weboldalon általa közölt hírek, elemzések, interjúk és egyéb írások összeállítása során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a felhasznált adatok hiteles, megbízható forrásból származzanak. Az adatok hitelességéért mindazonáltal a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. nem vállal felelősséget.
A közölt hírek, elemzések, interjúk és egyéb írások tájékoztató céllal készülnek, s befektetési ajánlást nem tartalmaznak.

CODEX Tőzsdeügynökség Zrt.

Disclaimer

A weboldalakon szereplő tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A weboldalon szereplő információ sem önmagában, sem részben nem képez ajánlatot vagy felhívást semmilyen tőkepiaci instrumentum jegyzésére vagy megvásárlására, és nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként, így ajánlati kötöttséget sem eredményez. A weboldalon szereplő információ ilyen felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a CODEX Értéktár Zrt. felelősséget nem vállal. A fentiekben közölt tájékoztatás nem teljes körű. Kérjük, hogy minden esetben tanulmányozza az adott szolgáltatással kapcsolatos jogszabályi előírásokat, valamint a CODEX Értéktár Zrt. Üzletszabályzatát, a kapcsolódó hirdetményeket. A fentiekben közölt információk kizárólag tájékoztatásnak minősülnek és nem tekinthetők adótanácsadásnak, befektetési tanácsadásnak, befektetésre való ösztönzésnek, ajánlattételi felhívásnak.

A tartalomban szereplő esetleges hibákért, pontatlanságokért, tévedésekért a CODEX Értéktár Zrt. felelősségét kizárja.

A weboldalon megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért a CODEX Értéktár Zrt. felelősséget nem vállal. Felhívjuk a figyelmet, hogy az itt feltüntetett információk a múltra vonatkoznak és a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

A weboldalon feltüntettet termékek és szolgáltatások adóügyi elszámolása és következménye pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján személyre szabottan ítélhető meg és a jövőben változhat! A weboldalon ismertetett szolgáltatások és termékek minden esetben eseti szerződéskötés alapján, a konkrét szerződéses feltételek szerint vehetők igénybe. Kérjük, hogy a weboldalon szereplő szolgáltatások és termékek részletes feltételeiről kérjen tájékoztatást munkatársainktól a weboldalon megadott elérhetőségeken.

FIGYELEM!

Tisztelt Látogató!

A CODEX Értéktár Zrt. folyamatosan azon dolgozik, hogy Ügyfelei számára a lehető legtöbb és naprakész információt tegyen közzé annak érdekében, hogy Ügyfeleinket megfelelően tájékoztassuk, illetve hiteles információkkal támogassuk a befektetési döntéseik meghozatalát. Ezen oknál fogva a Társaság új weboldalt fejlesztetett, mely 2018. júniusban közzétételre került, s mely – többek között – lehetővé fogja tenni az Ügyfelek számára az online számlanyitást, valamint a befektetői döntéseket támogató kalkulátorok elérését. Kollégáink folyamatosan dolgoznak azon, hogy Ön a legfrissebb információkat, tartalmakat érhesse el weboldalunkon keresztül, melyek feltöltése, az elavult tartalmak cseréje és a feltöltött tartalmak ellenőrzése folyamatosan zajlik. Ebből fakadóan előfordulhat, hogy régi, elavult információval találkozik a honlapon, mellyel kapcsolatban szíves türelmét és megértését kérjük.

Köszönettel:

CODEX Értéktár Zrt.

AAPL 169.0700
TSLA 314.7600
FB 179.0800
GOOG 1035.7400
BABA 177.6900
ACAD 30.4500
MSFT 84.1050
CSCO 37.6050
ORCL 49.6600
AAPL 169.0700
TSLA 314.7600
FB 179.0800
GOOG 1035.7400
BABA 177.6900
ACAD 30.4500
MSFT 84.1050
CSCO 37.6050
ORCL 49.6600