Hazai piac

A Tőzsde másodlagos piacot biztosít az állam által kibocsátott értékpapírok számára. Az állampapírok kibocsátója, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) tőzsdére vezeti a forintban kibocsátott államkötvények és diszkont kincstárjegye többségét.

A tőzsdén kereskedett állampapírokra az elsődleges forgalmazói rendszer folyamatos vételi és eladási árakat biztosít a piac átláthatóságának növelésére.

Államkötvények
A tőzsdei kereskedésben valamennyi állam által forintban nyilvánosan kibocsátott államkötvény elérhető a befektetők számára. A termékpalettán a rövidebb futamidőt a 3 és 5 éves államkötvények képviselik, de emellett kereskedhetőek a 10 és 15 éves futamidejű államkötvények is. Az adósságkezelő finanszírozási stratégiája a fix kamatozású kötvényekre épül, de a tőzsdére bevezetésre kerülnek a változó kamatozású, 5 éves futamidejű kötvények is.

Diszkont kincstárjegy
A Tőzsdén az államkötvények mellett más állampapírral, azaz diszkont kincstárjeggyel is lehet kereskedni. A diszkont kincstárkegyeket a rajta szereplő névérték alatt bocsátják ki, így a futamidő végén a névérték összegére jogosít.
A diszkont kincstárjegyek kereskedését az államkötvényekhez hasonlóan az elsődleges forgalmazók árjegyzése támogatja.
A tőzsdei kereskedésben a 3, a 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek vesznek részt.

A Kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír.

A kárpótlási jegy névértékét a kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege alkotja. A kárpótlási jegy sajátosan kamatozó értékpapír: 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75 %-a volt.

A kárpótlási jegy birtoklása a következőkre jogosít:

  • Az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak: részvények, üzletrészek megvásárlása;
  • termőföld tulajdon megszerzése;
  • önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlása (fizetőeszköz névértékben);
  • egzisztencia hitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként beszámítható névértékben;
  • a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósításra.

A befektetési alap olyan eszköz, mely lehetővé teszi az egyes befektetőknek megtakarításaik befektetését egyszerűen, biztonságosan, költség-hatékonyan és a kockázatok megosztása mellett. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő hoz létre és kezel. Az egyes befektetők pénzét összegyőjtik és így elegendı tıkével rendelkeznek ahhoz hogy diverzifikációval csökkentsék a befektetések kockázatát.

Az egyes befektetők részesedését a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (azaz a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg hogy az adott pillanatban a közös vagyontömegből mennyi jut egy befektetési jegyre. A befektetési alapok a kockázatmegosztás elve alapján mőködnek. Egy befektetési alap ügyfelei pénzét más befektetık pénzével együtt számos értékpapírba fekteti. Az egyes értékpapíroknak nem egyszemélyes tulajdonosa lesz, hanem az értékpapírokat, melyek a befektetési alap által összegyőjtött összvagyont testesítik meg, közösen birtokolják.

Az alapok előnyei:

  • Méretgazdaságosság, költséghatékonyság: nyilvánvaló, hogy egy adott méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapírbefektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása a relatív költségek mérséklésével ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező.
  • Kockázatok megosztása: elméleti úton is igazolható, hogy a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni.
  • Likviditás: a nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatalan előnye minden más megtakarítási fomával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.
  • Szakértelem: nyilvánvaló, hogy az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelő szakértelemre, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. Jellemző, hogy egy-egy alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző, erre specializálódott portfoliómenedzserek foglalkoznak.
  • Nyilvánosság, információk: Az alapok esetében minden más kollektív megtakarítási formánál széleskörűbb információszolgáltatás van a befektetők felé a különböző jelentéseken, tájékoztatókon keresztül. Ezáltal az alapok a befektetők számára a legátláthatóbb kollektív befektetési formának tekinthetők.
  • Biztonság, intézményi garanciák: A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy - mint ahogy az az előző pontban bemutatásra került - az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a bizonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva ennek révén.

Az alapok fajtái:
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet.
Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.

Az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:
Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.
Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.
Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.
Hosszú kötvény alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.
Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak:
Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

A Budapesti Értéktőzsdén a részvényeket két csoportba, „A” és „B” kategóriásra osztják. A „B” kategória meghatározása szerint, mindazok a részvények kerülnek ebbe a csoportba, amelyek nem teljesítik az „A” kategória feltételeit.

Lássuk tehát az „A” kategória feltételeit:
Az „A” kategóriába bevezetni kívánt értékpapír sorozat árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2,5 milliárd forintnál. Továbbá az értékpapírok legalább 25%-ának közkézen kell lennie, vagy legalább 2 milliárd forint értékben kell közkézhányadnak lennie, vagy legalább 500 tulajdonos tulajdonában kell, hogy legyen a részvény. A bevezetésre kerülő sorozatnak bizonyíthatóan legalább 100 tulajdonos tulajdonában kell lennie, illetve az értékpapír kibocsátójának legalább három teljes és könyvvizsgáló által hitelesített üzleti évvel kell rendelkeznie.
Az „A” kategóriába sorolt részvényeket folyamatosan felülvizsgálják, amelyek alapján legalább a tőzsdenapok 90%-án kötésnek kell lennie az adott értékpapírra, és az átlagos kapitalizációnak legalább 5 milliárd forintnak kell lennie.
Tehát a „B” kategória részvényeinek kevésbé széles a tulajdoni köre, kisebb az értékpapír-sorozat összárfolyamértéke, a kapitalizációja és kevesebb rajta a forgalom.
Ráadásul a „B” kategória esetében a napi árfolyam elmozdulás +/- 20 % lehet, csak afölött kerül felfüggesztésre a papír.

Nézzük először a kockázatokat:

  • Ha „B” kategóriás részvénybe fektetünk be, akkor akár hiába látjuk a cégben a fejlődés lehetőségét, és vásárolunk bele a papírba, megeshet, hogy hiába alakul az árfolyam a mi elképzelésünk szerint, lehetséges, h a kisebb vagy egyoldalú forgalom miatt képtelenek leszünk realizálni a befektetésünk nyereségét.
  • A szélesebb ármozgási lehetőségek és az illikvidebb ajánlati könyv miatt viszonylag gyakran következhetnek be extrém árelmozdulások, amelyek miatt könnyen „beleragadhatunk” egy adott papírba.

Milyen előnyöket tartogat számunkra a „B” kategóriás részvények piaca?

  • Mivel ezek a részvények kevésbé ismertek, könnyen felfedezhetünk jó működésű, kiváló fejlődési lehetőségű cégeket, melyek értékpapírjaiba befektetve hosszú távon nagy sikereket érhetünk el.
  • A szűkebb tulajdoni kör és a nagyobb ármozgástér több spekulációs lehetőséget rejt magában, mint a BUX kosara, aki szereti a kockázatot, az adott esetben könnyen megtalálhatja a számítását ezekben a papírokban.
  • Egy jól diverzifikált, kellően átgondolt portfólió kis részét mindig megéri kisebb, de nagy fejlődési potenciállal kecsegtető papírokban tartani, ez által adni lehetőséget magunknak egy nagyobb profit elérésére.

Cégünknél lehetőség van részvények bizományosi kereskedelmére a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) vagy az USA piacokon.

A Budapesti Értéktőzsde a részvényeket két kategóriára osztja „A” illetve „B” megnevezéssel.
A kategória egyfajta kockázati besorolást is jelent, hiszen az „A” kategóriába kerülés feltételei szigorúbbak.

Az „A” kategóriába bevezetni kívánt értékpapír sorozat árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2,5 milliárd forintnál. Továbbá az értékpapírok legalább 25%-ának közkézen kell lennie, vagy legalább 2 milliárd forint értékben kell közkézhányadnak lennie, vagy legalább 500 tulajdonos tulajdonában kell, hogy legyen a részvény. A bevezetésre kerülő sorozatnak bizonyíthatóan legalább 100 tulajdonos tulajdonában kell lennie, illetve az értékpapír kibocsátójának legalább három teljes és könyvvizsgáló által hitelesített üzleti évvel kell rendelkeznie.
Az „A” kategóriába sorolt részvényeket folyamatosan felülvizsgálják, amelyek alapján legalább a tőzsdenapok 90%-án kötésnek kell lennie az adott értékpapírra, és az átlagos kapitalizációnak legalább 5 milliárd forintnak kell lennie.
Tehát ezen garanciák birtokában kijelenthető, hogy a részvényekbe történő befektetés kockázata csökkenthető, ha „A” kategóriás részvényt vásárolunk, mivel a cég megbízhatóbb, illetve nagyobb a likviditás a kereskedés folyamán.
További kockázatcsökkentő tényező, hogy a „A” kategóriás papíroknál a napi árelmozdulás nem lehet nagyobb, mint +/- 15%, utána a részvény kereskedése tőzsdei határozat alapján felfüggesztésre kerül.

A részvényeket több különböző tulajdonság alapján is kategorizálhatjuk.

A legelismertebb csoportba tartoznak az ún. „blue-chip” részvények, amelyek a BÉT forgalmának legnagyobb részét teszik ki. Ez négy értékpapírt jelent: az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom tartozik ide. Ezeknek a papíroknak az értéke, a vállalatok megbízható növekedése miatt az elmúlt években a sokszorosára növekedett, illetve a folyamatos nagy forgalom könnyűvé teszi rajtuk a kereskedést.
További megkülönböztetési szempont lehet, hogy az adott papír fizet-e osztalékot, és ha igen, milyen mértékben. Ha egy részvény adott éves osztaléka, meghaladja az állampapírok vagy a szokásos bankbetétek hozamát, akkor azt szokás „osztalékpapír”-nak nevezni. A Budapesti Értéktőzsdén kereskedett részvények közül tipikusan ilyen: a Zwack, az ELMŰ, az ÉMÁSZ és a Magyar Telekom. Ilyen papírokat a konzervatív befektetőknek ajánlunk, hiszen a stabil osztalékhozam miatt érdemes befektetni az árfolyamkockázatba. Itt jegyeznénk meg, hogy a Codex-nél elérhető Tartós Befektetési Számlán tartott értékpapírok hozama 5 év utána mentesít az osztalékadó alól is.
A nem osztalékpapírokat „növekedés típusú részvények”-nek nevezhetjük, mivel itt a cég prosperitásába fektetünk be. Részvényünk árfolyama az alapján nő vagy csökken, hogy a többi befektető milyennek ítéli meg a cégjelenét illetve jövőjét.

Az ETF (Exchange Traded Fund - magyar fordításban Tőzsdén Kereskedett Alap) egy passzívan kezelt, vagyis a referencia index teljesítményét pontosan lekövető, tőzsdén kereskedhető befektetési alap, elsősorban részvényalap.

Az ETF-ek segítségével, kis túlzással, szinte bármibe lehet invesztálni a világ áru- és tőkepiacain. A konstrukció lényege, hogy minden esetben valamilyen mögöttes termék (például: tőzsdeindexek, áruk, arany, olaj, gyémánt, stb.),vagy a gazdaság egy adott szektorának legjobb papírjai (pl. amerikai bankszektor, egészségügyi szolgáltatók, biotechnológia, stb.) árfolyamát követi le az ETF.

Vagyis egy ETF termék megvételével könnyen és alacsony költségek mellett juthatunk olyan komoly portfolióhoz, melyek csak jóval nagyobb kockázat és befektetett összeg mellett lennének elérhetők.

Az ETF-ek folyamatosan követik a mögöttes termék árának tőzsdei alakulását, vagyis bármelyik pillanatban tőkeáttétel (vagy minimális, a határidős kereskedésnél jóval mérsékeltebb tőkeáttét mellett), azaz kiemelkedő kockázat nélkül tud bárki például az arannyal, olajjal, stb. kereskedni.

Az ETF-ek előnyei:

  • Diverzifikáció: az ETF-ek segítségével ugyanolyan rugalmassággal és egyszerűséggel tudunk egy diverzifikált részvényportfoliót adni-venni, mint egyetlen kibocsátó részvényét.
  • Nagyon praktikus és hasznos felhasználása az ETF-eknak, ha az egyedi részvényünk árfolyamesését, egy adott szektorbeli de ellentétes irányú ETF-fel fedezzük. Ezt akár tőkeáttétellel is megtehetjük, hiszen így bár az egyedi részvényünk árfolyama csökken, a portfóliónk értéke mégis nőhet.
  • Alacsony költségek és egyszerűség, hiszen a szokásos tranzakciós díjért a befektetési szolgáltatónknál könnyen és gyorsan vehetünk és adhatunk el befektetési alapokat a tőzsdén.
  • Az ETF-ek korlátlan variációs befektetési lehetőségeket biztosítanak, könnyen elérhetően, és szinte minden megközelítési szempontból a rendelkezésünkre. Elérhetőek a mérvadó piacok USA, EU, JAPÁN), de kisebb egzotikus tőzsdék is, bármely szektor, iparág részvényei, állampapírok, ingatlan, nemesfém és még sok minden más.
  • Csökkenő árak esetén is lehetőség van nyereség elérésére, ha olyan terméket választunk, amelyik ellenkező irányba követi le az adott instrumentum árfolyamát.

A Tőzsde teret kíván adni a vállalati forrásbevonás valamennyi tőkepiaci eszközének, ezért a vállalatok nyilvánosan kibocsátott kötvényei számára is lehetőséget ad a tőzsdei listázásra. A BÉT termékpalettáján nagyvállalatok és pénzügyi intézmények által kibocsátott fix és változó kamatozású kötvények is megtalálhatók.

A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó vállalat adja a visszafizetési garanciát.
Kamatozás szempontjából megkülönböztetünk fix és változó kamatozású, valamint diszkont áron kibocsátott vállalati kötvényeket.
Jellemző, hogy a hitelminősítéséből adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk egy társaság által kibocsátott instrumentumok vásárlásakor, mint a gazdálkodásának színhelyéül szolgáló ország által kibocsátott, hasonló futamidejű állampapírok esetében. Ennek megfelelően a vállalati kötvények elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké.Azonban vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminősítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapírhoz.
A legtöbb vállalati kötvény likvidátási tulajdonságai nem túl kedvezőek.

Kinek ajánljuk

Hosszabb távú befektetést kedvelő ügyfeleink részére ajánljuk, akik az állampapírokétól eltérő kockázat ellenében magasabb hozammal számolhatnak, vállalva a mobilizálás esetleges hátrányait, nehézségeit is.

Az értékpapírosított származtatott termékek, a certifikátok speciális, bankok által kibocsátott instrumentumok, amelyek bármely befektetési eszköz osztályra (értékpapírok, indexek, devizapiaci termékek, árupiaci termékek, származékos ügyletek), illetve ezek tetszőleges kombinációjára létrehozhatók.

A certifikátok likviditását a folyamatos árjegyzés biztosítja. Az árjegyző vállalja, hogy szerződésben foglalt mennyiségű ajánlatot meghatározott ársávval mind a vételi, mind az eladási oldalon fenntart. A BÉT a certifikátok árjegyzőinek teljesítését méri és havi bontásban publikálja.

A certifikátok típusai

Turbo certifikátok: A turbó certifikátok kibocsátásukkor általában 5-6-szoros tőkeáttétellel kerülnek forgalomba, így megvásárlásukkal az alaptermék egy egységnyi árváltozása többszörös megtérülést hozhat a befektetőnek, ha az alaptermék piaci ára a befektető szempontjából kedvező irányba indul el.
Ám ez fordítva is igaz: ha a piaci irány a befektető számára kedvezőtlen, akkor vesztesége is fokozott lehet az aktuális tőkeáttétel mértékétől függően.
Fontos megjegyezni, hogy egy veszteséges pozíció birtoklása esetén, más tőkeáttételes befektetési lehetőségeknél megszokott tőkepótlásra a certifikátok esetében nincs szükség.

Ezen típusoknál fontos ismernünk a pontos működést, amely segít megérteni az árazást és a kereskedés menetét.

A Turbo certifikát kibocsátásakor meghatároznak az alaptermék árfolyamát tekintve egy „Kötési árat” és egy „Korlátot”. A Korlát az az alsó árszint (akár nevezhetjük stop-loss szintnek is), amit ha az alaptermék annak releváns piacán elér, a certifikát nem kereskedhető tovább (felfüggesztik, majd a tőzsdei értékpapír-listáról törlik és a certifikát maga is megszűnik), a brókercég és az ügyfél elszámolja a maradványértéket, ami szélsőséges esetben akár nulla is lehet. A mardványértéken a lejáratig még lehet kereskedni.

Turbo LONG certifikát:
A „Long” certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamának emelkedésének esetén nő.

  • Prompt ár < Korlát < Kötési ár
  • Belső érték: Prompt ár – Kötési ár
  • Certifikát ára: Belső érték + Finanszírozási kamat

Turbo SHORT certifikát:
A „Short” certifikát árfolyama abban az esetben emelkedik, ha az alaptermék árfolyama csökken.

  • Prompt ár < Korlát < Kötési ár
  • Belső érték: Kötési ár – Prompt ár
  • Certifikát ára: Belső érték – Finanszírozási kamat

Index certifikátok:
Tőkeáttétel nélküli termék, amelyben kibocsátáskor nem fogalmaznak meg kötési és korlát árfolyamokat. Árfolyamváltozását tekintve ez a certifikát leginkább egy call opcióhoz hasonlóan viselkedik, vagyis a piac emelkedésekor drágul, eséskor csökken az árfolyama. A certifikát óriási előnye, hogy tőkeáttétel nélkül, 1:1 arányban és elérhető árú címletekben, könnyen vásárolhatunk egy jól felépített portfóliót a DAX esetében (de köthető üzlet a CECE és az EUROSTOXX50 index árfolyamának változásának is), vagy épp alacsony költséggel és rugalmasan üzletelhetünk az arany, az olaj vagy akár a földgázpiacán. Mindezt forint alapú elszámolással a Budapesti Értéktőzsdén.

A részletese terméklistához kérjük tekintse meg a BÉT honlapját, vagy kérjen segítséget tanácsadóinktól!

http://www.bet.hu/topmenu/kereskedesi_adatok/azonnali_piac/certifikat
http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok/termeklista

Nemzetközi piac

Minden ember számára vonzó az áruk árváltozásából történő profit elérése. Sokan, még ha nem is teljesen tudatosan, de hétköznapi termékek kedvezőbb árszinten történő vásárlására való törekvéssel válnak árupiaci spekulánssá. Gondolhatunk itt akár a háziasszonyokra, akik a befőzési szezonra készülve egy, a cukor áremelkedéséről szóló cikk vagy pletyka hatására, már a felhasználást jóval megelőzően vásárolnak be nagy mennyiségben ebből a termékből. De gondolhatunk itt az autósokra is, akik a bejelentett üzemanyagár emelkedést megelőző napon tankolják tele autóikat. Spekulálhatunk akár bizonyos szezonális termékek árával is az aktuális szezon végén történő vásárlással, kihasználva az eladók jelentős árkedvezményét is. Természetesen példák végtelen sokaságával lehetne még illusztrálni a hétköznapi emberek árukkal történő spekulációját a mindennapokban. De nézzük meg, hogyan működik ez egy szabályozott piacon a tőzsdén, ahol a temérdek lehetőség kínálkozik az árukkal történő kereskedésre. Ezeken a piacokon minden befektető találhat magának saját tudásának és kockázatvállalási kedvének megfelelő befektetést.

Az árukkal történő kereskedés direkt módja az adott áru határidős piacon történő adás-vétele. Ez a piaci, mindamellett hogy egzakt árképzéssel rendelkezik számos kockázatot rejt és fokozott szakértelmet és odafigyelést igényel. Ezen a piacon jellemzően inkább profi spekulánsok, intézmények, befektetési alapok, vállalatok kereskednek. Ennek a befektetői csoportnak a jelenléte jellemző még az opciós piacon is, ahol jellemzően fedezeti vagy spekulációs üzletet kötnek.

Az átlagos befektető számára jóval átláthatóbb és egyszerűbb az áruk értékpapírokkal történő kereskedése. A piacokon külön szekciót, az u.n. „Exchange Trade Products” – vagyis tőzsdén kereskedett termékek csoportjában találhatók meg ezek a papírok. Ezek a papírok a kereskedés szempontjából részvényként viselkednek, vagyis napi szinten adhatók-vehetők promt piaci árfolyamon, ezért nem igényelnek nagy hozzáértést, csak az adott termék árának változását kell követni. Természetesen jogilag, eltérően a részvénytől nem testesítenek meg sem tulajdon, sem szavazati jogot. Ezek a termékek a származékos, illetve derivatív termék kategóriájába tartoznak mivel valamilyen, a kibocsájtó által meghatározott összefüggés alapján közvetlenül vagy közvetve követik le az alaptermék (áru) árváltozását.

A származékos (áru)piacon kezdetekben a különböző befektetési alapok jegyeit vezették be – „Exchange Traded Found” vagyis tőzsdén kereskedhető alapok. Ezek az értékpapírok reprezentálhatnak egy nyersanyag piaci értékét vagy különböző nyersanyagok és más komponensek kosarából is képezhetnek értéket. Előnye a más befektetési jegyekkel szemben, hogy nem csak naponta egyszer számítanak eszközértéket, hanem folyamatos értékmozgása van a papírnak a piacokon. Az ETF-eknek szabad tőzsdei mozgásuk van, de az arbitrázs ügyletek miatt a 99.99%-ban megegyeznek az alaptermék(ek) mozgásával. Mivel az ETF-ek passzív portfóliókezelési stratégiával működnek, így ennél a papírnál a legkisebb a kibocsájtó költsége, így itt árazódik ki az értékpapírból a legkisebb érték adott időszak alatt.

Az utóbbi időben nagyon kedvelt árupiaci kereskedési forma az ETN (Exchange Traded Notes), vagyis más tőkepiaci meghatározó cégek, pénzintézetek által kibocsájtott befektetési jegyek. Ezek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekkel a befektető a kibocsájtó rendelkezésére bocsájtja tőkéjét a termékismertetőben meghatározott alaptermék(ek) vásárlása, tartására, kezelésének céljából. Ezek is szintén tőzsdén szabadon kereskedett értékpapírok, amelyek csak nagyon távoli (20-40 év) lejárattal rendelkeznek és közvetlenül vagy közvetve (például egy nyersanyagindexen keresztül) követik le az adott áru mozgását. Sem az ETF-re, sem pedig az ETNre nem köthető tőkeáttétes ügylet, de az ETN-ek esetében a kibocsájtók piacra dobtak 2-3 szoros beépített tőkeáttétellel rendelkező papírokat is. Így ezek a papírok az alaptermék mozgását megközelítőleg a beépített tőkeáttétnek megfelelően követik le. Természetesen az adott papír ármozgását nagyban befolyásolja a kereslet-kínálat alakulása is.

A kibocsájtó a tőkeáttételt hitel beépítésével képzi, így a hitel tartásával kapcsolatos költségek a termék árából idővel kiárazódnak. Mégis a kisbefektetők körében talán a legkedveltebb formája az árú piaci kereskedésnek, mert az alaptermék mozgását heves volatilitással követi le, így az elérhető profit is jelentősebb. A kibocsájtók minden nyersanyagra képzett long (emelkedő) papírnak megképzik a short (csökkenő) párját is, így az alaptermék árának esetén ezekkel is jelentős profitot lehet elérni.

Az ETN-hez hasonlóan működnek az ETC (Exchange Traded Commodity) papírok, amelyek nyersanyagok ármozgását követik le. Hasonlóan az ETN-hez ezekből a papírokból is létezik tőkeáttétellel, illetve anélkül kibocsájtott változat is. A tőkeáttét növekedése nagyobb profit elérésére ad lehetőség, de természetesen növeli az adott papír kockázatát is. A kibocsájtók így megképzik az adott nyersanyagra az ETC 2-3-4 szeres tőkeáttétű változatát emelkedő és csökkenő trendre is. Az ETC-vel jellemzően az európai tőzsdéken kereskednek, általában a kibocsájtó által közzétett vételi és eladási árfolyamon, az árjegyző által meghatározott spreaddel. Ennek az előnye az ETN-hez képest kereskedési időn belül minden időpillanatban az árjegyző által közzétett mennyiségben és áron köthető tranzakció, tehát publikus áron és az árjegyző által közzétett mennyiségben garantált a vétel és az eladás. Ezzel szemben az ETN ajánlati könyvben szereplő árakon és mennyiségben van csak lehetőségünk kötni. Így előfordulhat az általunk preferált árszinten nincs egyezőség az ajánlati könyv másik oldalán árban vagy mennyiségben, így tranzakciónk csak részben vagy egyáltalán nem teljesül.
ETC-k esetében az árjegyzőnek természetesen bizonyos határokon belül lehetősége van a vételi és eladási oldal módosítására eltérve az alaptermék ármozgásától. Mégis ez ETN-hez hasonlóan ez az egyik legkedveltebb formája az árupiaci kereskedésnek, mert egyszerűen követhető az árfolyam és hajtható végre az értékpapír vásárlása és eladása.

Az ETF, ETN, ETC másik nagy előnye a közvetlen árupiaci kereskedelemmel szemben, hogy számunkra kedvezőtlen piaci fordulat esetén, lehetőségünk van kivárni az áru piaci árának számunkra kedvező alakulását, így nem szükséges negatív pozíciót zárni és veszteséget realizálni. Ezzel szemben a határidős ügyleteket a fordulónap előtt mindenképpen zárni kell, mert a lejárat időpontjában még nyitott pozícióhoz kötődő alapterméket (árut) a tőzsdeszabályzat értelmében kötelesek vagyunk fizikailag is leszállítani. Az ETC-k tekintetében az alaptermékekre nyitott pozíciók nyitását-zárását a kibocsátók elvégzik, így az adott határidők figyelését, tőzsdei folyamatok, szabályok betartását nem kell naprakészen ismerni az adott értékpapír vásárlójának.

ELŐNYÖK

  • nem igényel különösebb szakértelmet, piaci ismereteket
  • napi árfolyamon könnyen adható-vehető
  • nagyon távoli lejárat, hosszú ideig tartható
  • nem igényel állandó figyelmet
  • beépített tőkeáttét – magas profit lehetőség
  • negatív pozíció tartható, nincs leszállítási kötelezettség
  • csökkenő piac esetén short papír vásárlásával elérhető profit
  • beállítható stop szintek – risk management

HÁTRÁNYOK

  • kibocsátó költségeinek árcsökkentő tényezője
  • tőkeáttétes termék esetén a hitel költségei kiárazódnak a termékből
  • kiemelten magas kockázat
  • az alapterméktől ármozgásától való eltérés kereslet-kínálat szerint

KIBOCSÁTÓK, TERMÉKEK

Minden ország pénz és tőkepiacán számtalan kibocsátó kínál árutőzsdei kereskedést biztosító származékos értékpapírt. Ezek közül kiválasztottunk párat, amelyek termékeit kereskedésre ajánljuk.

AMERIKAI PIAC

1. Velocityshares (www.velocitysharesents.com)

  • WTI olaj 3x tőkeáttétel (Long – UWTI) (Short – DWTI)
  • Natural Gas 3x tőkeáttétel (Long – UGAZ) (Short – DGAZ)
  • Arany 3x tőkeáttétel (Long – UGLD) (Short – DGLD)
  • Ezüst 3x tőkeáttétel (Long – USLV) (Short – DSLV)

2. Proshares (www.proshares.com)

  • Bloomberg Crude Oil 2x tőkeáttétel (Long – UCO) (Short – SCO)
  • Bloomberg Natural Gas 2x tőkeáttétel (Long – BOIL) (Short – KOLD)
  • Arany 2x tőkeáttétel (Long – UGL) (Short – GLL)
  • Ezüst 2x tőkeáttétel (Long – AGQ) (Short – ZSL)

NÉMET PIAC

1. Commerz Bank AG

  • WTI olaj 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Brent olaj 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Kakaó 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short
  • Natural Gas 1-2-3-4x tőkeáttétel Long/Short

2. ETFS Commodity Security

  • Kávé Long/Short
  • Alumínium Long/Short
  • Arany Long/Short
  • Szójaolaj Long/Short
  • Palládium Long/Short
  • Platina Long/Short

Természetesen a fentieken kívül számos más nyersanyag, áru kereskedelmére van lehetőség értékpapírosított formában. Ez a rövid összefoglaló csak egy kivonata ennek a piacnak, célja az érdeklődés felkeltése, így a tájékoztatás nem teljes körű.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az ETF-, ETN- ,ETC-kel való kereskedelem kiemelten kockázatos!

A CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. weboldalán, valamint hírleveleiben található cikkek, információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik abban az esetben is, ha a szerző a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. munkatársa.
A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a weboldalunkon megjelenő valamennyi cikk, vélemény, elemzés az azt elkészítő szakmai véleményét tükrözi, melyben objektív és szubjektív elemek egyaránt vannak. Az előbbiekre valamint a tőzsdei tranzakciók és a tőkepiaci ügyletek kockázatára tekintettel a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. az egyes cikkekkel, elemzésekkel vagy az azokból származó információkra és véleményekre alapított ügyletekkel kapcsolatos semmilyen kárért vagy költségért felelősséget nem vállal.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. munkatársai által írott cikkek nem alkalmasak. Az egyes befektetési döntések előtt mindenképpen tájékozódjon részletesen és több forrásból, továbbá konzultáljon befektetési tanácsadójával!

A fentiekre figyelemmel a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. kizárja mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
A CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. a jelen weboldalon általa közölt hírek, elemzések, interjúk és egyéb írások összeállítása során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a felhasznált adatok hiteles, megbízható forrásból származzanak. Az adatok hitelességéért mindazonáltal a CODEX Tőzsdeügynökség Zrt. nem vállal felelősséget.
A közölt hírek, elemzések, interjúk és egyéb írások tájékoztató céllal készülnek, s befektetési ajánlást nem tartalmaznak.

CODEX Tőzsdeügynökség Zrt.

FIGYELEM!

Tisztelt Látogató!

A CODEX Értéktár Zrt. folyamatosan azon dolgozik, hogy Ügyfelei számára a lehető legtöbb és naprakész információt tegyen közzé annak érdekében, hogy Ügyfeleinket megfelelően tájékoztassuk, illetve hiteles információkkal támogassuk a befektetési döntéseik meghozatalát. Ezen oknál fogva a Társaság új weboldalt fejlesztetett, mely 2018. júniusban közzétételre került, s mely – többek között – lehetővé fogja tenni az Ügyfelek számára az online számlanyitást, valamint a befektetői döntéseket támogató kalkulátorok elérését. Kollégáink folyamatosan dolgoznak azon, hogy Ön a legfrissebb információkat, tartalmakat érhesse el weboldalunkon keresztül, melyek feltöltése, az elavult tartalmak cseréje és a feltöltött tartalmak ellenőrzése folyamatosan zajlik. Ebből fakadóan előfordulhat, hogy régi, elavult információval találkozik a honlapon, mellyel kapcsolatban szíves türelmét és megértését kérjük.

Köszönettel:

CODEX Értéktár Zrt.

AAPL 169.0700
TSLA 314.7600
FB 179.0800
GOOG 1035.7400
BABA 177.6900
ACAD 30.4500
MSFT 84.1050
CSCO 37.6050
ORCL 49.6600
AAPL 169.0700
TSLA 314.7600
FB 179.0800
GOOG 1035.7400
BABA 177.6900
ACAD 30.4500
MSFT 84.1050
CSCO 37.6050
ORCL 49.6600